R�szlet a Sziv�rv�nykapu balatoni mesereg�nyemb�l (2013)

Szak�li Anna_ Sziv�rv�nykapu (r�szlet)

V�r a hegyen

Valamikor r�gen, amikor m�g a Tihanyi-f�lszigetet nem Tihanynak h�vt�k, hanem Csendes-szigetnek, �s nem f�lszigetk�nt, hanem szigetk�nt magasodott a m�ly �s h�v�s viz� t�, a Balaton f�l�, egyszer�, de gazdag n�pek �ltek a nagy v�z partj�n k�r�s-k�r�l. Gazdagok voltak, mert az emberi �lethez sz�ks�ges �sszes javakkal rendelkeztek. Minden�k megvolt, amire �let�kben sz�ks�g�k lehetett. Ruh�ikat asszonyaik sz�tt�k �s varrt�k, melyeket vir�gok szirm�nak �s a f�k term�s�nek nedveivel festettek sz�nesre. Szorgos kezek d�sz�tett�k szebbn�l szebb kivarr�sokkal az �lt�zeteket. Az �gyes kez� sz�jgy�rt�k l�szersz�mokat, a varg�k �s csizmadi�k l�bbeliket, h�z k�r�li �s sz�nt�f�ldi eszk�z�ket, a hal�szathoz n�lk�l�zhetetlen h�l�t, �s cs�nakjaikat is maguk k�sz�tett�k. De minden m�s mesters�gnek is megvolt a tud�ja. �m a magas rang� nagyurak �s h�zuk n�p�nek selyem-, brok�t- vagy b�rsonyruh�ihoz az anyagot idegen keresked�k hozt�k messze f�ldr�l arany�rt, ez�st�rt, b�r- �s sz�rme�ru�rt cser�be.

Nos, ebben az id�ben, szemben a Csendes-szigettel ter�lt el a nagy t� d�li partj�n a dimbes-dombos f�ld, amelynek �szaki r�sz�t a Somogy �s a Megyer t�rzsek birtokolt�k. Ezen a d�li parton kisebb-nagyobb hegyek emelkedtek a v�zt�k�r f�l�, melyeken v�rak �s �rhelyek helyezkedtek el.

Ecsen nagy�r er�d�tm�nyszer� v�ra Bogl�r hegy�n �llt, amelyn�l csak Fony�d hegye volt magasabb p�r m�terrel. Fony�d, l�v�n a d�li oldal legmagasabb v�zparti hegye, hadi c�lokat szolg�lt. Onnan figyelt�k a t�bbi �rpontot, �s adtak jelz�seket a Nezde hegy�re. A kisebb, p�r f�b�l �ll� �rhelyeken sz�razfakongat�ssal, dudasz�val adt�k tov�bb a jeleket, ha kellett. Egyes telep�l�sek �s hegyek nevei ma is megmondj�k, hogy hol, milyen jelz�eszk�zzel sz�l�tott�k hadba a n�pet, vagy milyen m�don jelezt�k a veszedelmet. Ilyen Sz�rsz�, Szemes, Sz�l�d, a Dudahegy, a Nezde-hegy �s a t�bbi kiemelked� ter�let.

Ecsen bogl�ri v�r�t k�falak alkott�k, �s ezek tetej�n n�gy b�sty�b�l, a v�rfalakon kimagasl� �rhelyekr�l �jjal felfegyverzett �r�k vigy�zt�k a t�jat. A kapukn�l kopj�sok �rk�dtek. A v�r lak��p�leteinek als� szintjei szint�n k�b�l, fels� r�szei k�nnyebb fagerend�s szerkezettel k�sz�ltek. A bels� udvart alacsonyabb k�ker�t�ssel k�r�lvett magaslat v�lasztotta el a k�ls� r�szt�l. A kialak�tott uralkod�i udvarh�znak k�t lak�tornya volt. K�zvetlen�l a bej�rat f�l�tt hadijelv�nnyel d�sz�tett pajzs �s egy p�rducokkal d�sz�tett z�szl� hirdette a nagy�r rangj�t.

Az udvarban, kiss� oldalra es� r�szen, a m�sodik torony mellett hadi j�t�kok megszeml�l�s�hez kialak�tott, �rnyat ad�, sz�les f�d�m alatt karos �l�ket helyeztek el. A nagy�r �s a v�r el�kel�i innen szeml�lhett�k a vit�zek hadij�t�k�t �s az ifjak bemutat�j�t. A harci tanulm�nyok befejez�i is itt mutatt�k be tudom�nyukat.

A kamr�k, pinc�k, a nagy f�z�hely, valamint a mos�helyis�g, a szabadosok �s a szolg�l�k kisebb lak�h�zai a k�ls� udvar h�ts� r�sz�ben helyezkedtek el. Az uralkod� �szaki sz�l miatt az udvar nyugati sark�ban �ltek �s dolgoztak a mesteremberek, fazekasok, farag�k, �s erre volt a lovak kar�mja is. A nagy�r lovainak kar�mja mellett, a kocsisz�nben t�rolt�k a szekereket �s utaz�kocsikat.